JÓ TUDNI……!

 

Az áram ütésrõl:

 

Az áram hatása függ a be és kilépési pontoktól, tehát az áram útjától, az áram erõsségétõl, a frekvenciájától, az emberi test állapotától (ellenállás) és az áramütés idõtartamától.
Élettani hatása izomgörcs, hõhatás, és vegyi ( elektrolízis ).

 

Az emberi test magas víztartalma miatt maga is elektromos vezetõ, Ha a test két pontja között potenciál különbség alakul ki, a pontok közt áram indul meg. Ennek az áramnak a nagysága függ az érintkezõ felületek nagyságától és a test ellenállásától, amelyet elsõsorban a bõrfelület határoz meg, ( a száraz, érdes bõr ellenállása nagyobb pár száz kiló-ohm). Ha nedves a bõr felület, vagy a feszültség átüti a bõr felsõ hámrétegét, az ellenállás néhány száz ohmra csökken, ezáltal az áram erõssége megnõ.
A testen áthaladó áramot az „érzetküszöb” alatt nem is érzékeljük. Ez a küszöb egyenáram esetén 5-6mA. Nagyobb, 15-25mA esetén az izmok görcsbe rándulnak. 25-100mA már életveszélyes, 100mA fölötti áramütés azonnali halált okozhat. Ezek a számok hozzávetõlegesek, erõsen függnek az áram útjától, és a test állapotától. Nagyon sokat számít pl. a figyelem és a „felkészültség” az áramütésre (pl. ha valaki feszültség alatt dolgozik), Az áramütésnél a legveszélyesebb, ha az áram útja a szíven, a tüdõn, vagy a fejen halad keresztül. Kevésbé veszélyes, ha a lábakon keresztül vezet. Ezért szerencsésebb a jobb kézzel történõ érintkezés, vagy (kötelezõen) egy fa létra, vagy gumitalpú cipõ is már sokat szigetelhet.

Az egyenáram okozta áramütésnél a vegyi hatása a legveszélyesebb, mivel az bontja a vért. Ettõl vérrög ill. gázbuborék alakulhat ki az erekben, az pedig bénulást, halált okozhat! Nagyon fontos, hogy ez nem közvetlenül az áramütéskor jelentkezhet, ezért kell, hogy akit egyenáramütés ért, annál a vérrög veszélyt is kivizsgálják.

Váltakozó feszültségnél ( hálózati ~240-400V ) a frekvencia ( 50Hz) ami a szervezetre a legveszélyesebb, mivel izomgörcsöt és szív leállást okozhat, a „szkín hatás” miatt még égési sérülést is. A nagy hõhatás az érrendszerre is káros, mert az erek fala törékennyé válik, illetve 45 0C felett a fehérjék kicsapódnak a vérbõl. ( nem visszafordítható halálos )

Nagyon fontos tényezõ az áramütés idõtartama is, minél hosszabb ideig tart az áramütés az élettani hatások súlyosabb tüneteket okoznak!

 

Ha valakit áramütés ért:

A sérültet az áramkörbõl ki kell szabadítani. Ez lehet a lekapcsolás, vagy ha sérültet elmozdítjuk, de ügyeljünk, hogy a sérült érintésekor a segítségnyújtót ne érje áramütés! Ezért szigetelteszközzel, vagy ronggyal (stb) tegyük azt.
Ügyelni kell ara is, hogy az áram hatása alól kiszabadult sérült más sérülést ne szenvedjen. ( pl a magasból ne essen le, vagy ha a ruhája ég a tüzet betakarással oltsuk el. )
Elõször stabil odalfekvõ helyzetbe kell helyezni a sérültet, ellenõrizni a légzést, a szívmûködését.
Szükség esetén mesterséges légzést és szívmasszázst kell alkalmazni.
A sérültet hanyatt fektetve kemény helyre fordítjuk, a ruháját meglazítjuk, fejét hátra hajtjuk, ellenõrizzük, hogy a nyelve ne zárja el a légutat. Ezek után néhány szájbefúvás ütemet követõen a szegycsonton két tenyerünket egymásra helyezve végzünk erõs nyomásokat a szívre.
A befúvást, és a masszázst felváltva alkalmazva egy idõ után elindulhat a sérült saját légzése.
Minden áramütéses balesetnél orvost kell hívni. Az orvos engedélye nélkül az áramütéses sérülttel folyadékot ne itassunk.

 

 

 

Az elektromos tûzrõl:

 

Villamos hibákból kialakult elektromos tüzet, vagy olyan objektumot, amely feszültség alatt van vízzel oltani tilos!!!!
A szabványok szerint kialakított villamos hálózatoknál tûzvédelmi fõkapcsoló beiktatása kötelezõ, tûz esetén ezzel a kapcsoló segítségével (Tûzvédelmi fõkapcsoló) áramtalanítani kell a hálózatot!
Amennyiben ez nem lehetséges, elektromos tüzet porral-oltóval, oltóhomokkal, vagy speciális esetekben un. halonnal-oltóval lehetséges oltani! A vezetékek mûanyag szigetelésének égési füstje mérgezõ!